Mennyire jó is ez a ma reggel! Fura ezt hétfőn kimondani, hiszen nagy átlagban ilyenkor az ember fáradtan, fásultan kezdi a dolgos munkahetet, de most nekünk ez egy nagyszerű reggel. Tegnap csapatunk megszerezte első győzelmét az idei szezonban a Veszprém ellen. A sors fintora, hogy a legutóbbi győzelmünket is éppen a Veszprém elleni osztályozón arattuk még 2025 májusában. Persze ez csak egy győzelem, ami – ha nagy képet nézzük – önmagában nem jelent sokat, de aki ott volt, vagy követte online a tegnapi mérkőzésünket, az érezhette, hogy valami talán átfordult. Nagyon szerényen és óvatosan kell kezelni ezt a sikert. A szezon tavaszi szakasza még csak most kezdődött el, és ha távolabbról nézzük a dolgot, akkor majdnem 8 hónap után tudtunk tétmérkőzést nyerni. A Ludovikában tegnap egyébként igazi TF-ünnep volt. Második csapatunk, a TF-The BOYZ és az U21-es csapatunk is játszott. Sokan kilátogattak ezen a hideg vasárnapon a csarnokba, és nagyszerű volt az atmoszféra végig.
Úgy vágtunk neki ennek a mérkőzésnek, hogy 14 forduló után 0 győzelemmel álltunk, míg a Veszprém idén még nem nyert idegenben mérkőzést. Egy biztos volt: valamelyik rossz sorozat a végén meg fog szakadni. A mérkőzés Hegedüs Brúnó büntetőjével indult, amire válaszként érkezett egy tripla. Ezután ismét Brúnó szerzett pontokat egy közeli dobás után. Fej fej mellett haladtak a csapatok, majd Heimann hárompontosa után sikerült 12–9-re ellépnünk. A vendégek ezután négy büntetőt is dobhattak, ezzel át is vették a vezetést. A negyed hajrájában ismét nekünk jött ki jobban a lépés, és Vértes Zsombor távolija után ismét mi vezettünk. 20–19-cel zárult a nyitó etap.
A folytatásban a veszprémiek kapták el jobban az elejét, és Bonifert triplája, majd duplája után 22–26-ra módosult az állás. Ekkor érezhetően kicsit elvesztettük a fonalat, és kisebb hullámvölgybe kerültünk, Bogdán Benedek büntetői után 24–31-re is vezettek már a vendégek. A játékrész második felében azonban felpörögtek az események. Előbb Heimann egyszer, majd Hansági egymás után kétszer, és csapatkapitányunk, Molnár Marci is berámolta a maga hárompontosát. A másik oldalon is érkeztek a távoli bombák Bonifert és Tóth kezei által. A mérkőzés ezen szakaszában kifejezetten magas színvonalon játszott mindkét csapat. A félidő vége előtt mi voltunk a koncentráltabbak, és sikerült előnybe kerülnünk, 46–41-es állással mehettünk a nagyszünetre.
A harmadik negyedet a veszprémiek indították jobban. Az egyébként Alex Geddes által is felemlegetett gyenge triplahatékonyságuk (7/35) ellenére most egymás után kétszer is betaláltak, ezzel gyorsan olvasztva a hátrányukat. Ez a tendencia továbbra sem csillapodott, és a vezetést is át tudták ekkor venni ideiglenesen. A nap embere Heimann volt, aki ekkor tartotta bennünk a lelket, de Hansági Kristóf is a legfontosabb időszakra tartogatta a tripláit. Bogdán Dávid is belerakta a magáét a közösbe, az ő hárompontosával 68–62-re vezettünk a zárónegyed előtt nem sokkal.
Az utolsó 10 perc természetesen szintén nem volt egy könnyű menet. Kocsis Zoltán duplája után kiegyenlített a Veszprém, de Polster érezte, hogy most kell előlépnie: jött is a tripla, 71–68. Ezután következett a pingpongozás, hiszen vagy mi, vagy ők vezettek 1–1 percre. Ha valaki ekkor megkérdezte volna, ki nyeri a mérkőzést, nem igazán lehetett volna biztos választ adni erre a kérdésre. A srácok viszont a pályán azon voltak, hogy választ tudjanak adni, mert olyan erőt, kitartást és éhséget mutattak, amit igazán szívmelengető érzés volt látni. Még ha izgalmas is volt a végjáték, és két perccel a vége előtt 73–74 volt az állás az ellenfél javára, érezni lehetett, hogy ez ma a mi napunk. Polster triplája és Heimann labdaszerzés utáni ziccere után eldőlt a mérkőzés, és megszereztük az idei első győzelmünket.
82–74-re vertük meg azt a Veszprémet, amelyiktől idegenben még októberben 102–53-ra kaptunk ki. Akkor az volt messze a legmélyebb pont, a tegnapi pedig az idény eddigi legszebb pillanata. Ez a sport, ezért szeretjük ezt. Persze lehet mondani, hogy 228 nap után meccset nyerni nem nagy dolog, de a srácok tegnap tényleg nagyon akarták, és nagyon meg is érdemelték ezt a sikert.
Ma pihenünk, de ezzel nincs vége, mert szombaton már utazunk Debrecenbe, ahol a DEAC U23 ellen lépünk pályára. Ki kell élvezni ezt a győzelmet, de innentől fókuszálni kell a következő mérkőzésre, mert hosszú még a szezon, és bőven van feladatunk.
Beák Gábor: „Érett már ez a siker. Ráadásul egy Veszprém ellen kiharcolni ezt a győzelmet önmagában is nagy dolog, hiszen egy jó csapatról beszélünk, amelytől az előző meccsen harminc ponttal kaptunk ki. Akkora az öröm, hogy most nem is tudnék szakmailag elemezni. Inkább arra gondolok, hogy ha ezt az utat folytatjuk, akkor minden rendben lesz. Több stratégiai változtatásunk is volt, különösen a zónavédekezéssel kapcsolatban, ezekre tudatosan készültünk erre a mérkőzésre. Azokat a lépéseket, amelyeket megbeszéltünk, a srácok nagyon pontosan végre is hajtották, és ez azt mutatta, hogy a végén kézben tudjuk tartani a meccset. Tudtuk, hogy a Veszprém elsősorban kintről próbálja majd érvényesíteni az erejét, ezt a védekezésünkkel el tudtuk venni tőlük. Ők is próbáltak váltani, de erre is jól reagáltunk. Le a kalappal a srácok előtt, így kell minden mérkőzéshez hozzáállni.”
Hajrá, TF!
