Sokáig bírtuk az őrült tempót Miskolcon

Úgy tűnt, más fokozatban kezd a két együttes, az első percekben mi rendre erőltetett helyzetből fejeztük be a támadásokat, miközben a miskolciak átrohantak rajtunk. Aggodalomra nem volt ok, Sebők végre megtalálta a folyosót, és egy hatékony ellenszer csapatszinten is működött: triplázás. 6 perc után már a sokadik távolinak köszönhetően fordítottunk: 16-14, ide, de azonnal reagált a MEAFC. Jó dobóforma ide, vagy oda, 33 kapottal nem csoda, hogy nem mi jártunk előrébb. A második negyed a miénk volt, már látványosan kerestük a hármas lehetőségeket, mert szinte minden ült. A félidőre 54-50-re fordítottunk, 15 kísérletből 9-szer eredményesek voltunk a vonalon túlról. Tichov, Heimann, és Lőrincze mellett az új igazolás is igazodott a játékhoz: Polster Attila kétszer zörgette meg a hálót.

Félő volt, mi lesz, ha romlik a mutatónk, tudjuk e lassítani a játékot. 
Nos, nem tudtuk. 8-0-val indítottak a hazaiak, és a negyed végéig szorosan tudtuk tartani az eredményt, a harmadik negyed után már 6 volt oda. A záró játékrészre kezdtünk elfogyni, ezzel arányosan pedig nyílt az olló is. A szezon egyik legpontgazdagabb meccsén maradtunk alul, sok pozitívum mellett. A triplázás végül 38%-ra csökkent a félidei 60-ról. Tichov 34 pontig jutott, Sebőkkel együtt pedig 22 faultot harcoltak ki, 26-szor vonalhoz is állhattak. Polster Attila 13 ponttal tette le a névjegyét, jól fog jönni a tudása. Megyünk tovább.

Gratulálok a MEAFC-nak, nagyon hajtós meccset produkáltak! Egy fordulatos találkozón maradtunk alul. Sajnos sérülések tizedeltek bennünket, mely meghatározónak bizonyult. A II. félidőben elkövetett védekezési hibáinkból tudott érvényesülni a hazai csapat. Van mit kijavítanunk! A folytatáshoz sok sikert a miskolciaknak!